2014. szeptember 15., hétfő

Egy könny egy dal

Egy átlagos nap volt Buenos Aires leghíresebb iskolájában a Stúdió 21-ben.
Emiliano: Na jó srácok hamarosan elkezdjük az új diákok felvételijét.Szeretném ha Luciana,Fernando és Valeria segítenének a felvételiztetésben
Fernando: Örömmel segítünk.
Eközben Luciana meglátta Teot a srácot aki nagyon tetszik neki.









Luciana: Szia Teo jó hogy látlak.
Teo: Szia Luciana én is örülök hogy látlak
Luciana:Figyelj nincs kedved meginni velem valamit.
Teo: Figyelj Lucia én nem akarlak megbántani de nekem csak barátként tetszel sehogy máshogy.
Luciana: Rendben nem gond én megyek.
Luciana sírva kirohant a stúdióból.
Eközben Adrianna belépett a stúdióba és Maxnak rögtön megakadt rajta a szeme.










Maxi: Hé látod ezt Adriana ma a szokottnál is gyönyörűbb
Sergio:Na igen tényleg szép de ő Mariana barátnője nem emlékszel?
Maxi:Igen tudom de hát ő csodás
Sergio: Akkor mért nem beszélsz vele?
Maxi:Tudod mit inkább megyek ám ekkor beleütközött Adriana-ba.
Eközben Luciana sírva ült a park egyik padján.Ekkor egy kéz simagatta meg a vállát.
xx- Hé nyugodj meg
Luciana: Ki vagy te?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése